Csepegtető öntözőrendszer

A csepegtető öntözésről

A csepegtető öntözőrendszer általában egyszerű berendezés. Szemben a felszín feletti – jellemzően valamilyen szórófejek által kijuttatott – esőztető öntözés jellemzőinél, a víz közvetlen szétosztásában itt a termőtalajnak van elsődleges szerepe.

A termőközegben való közvetlen kijuttatás nem csak a párolgási veszteséget csökkenti, hanem igen célzottan a gyökérzónához való nedvesítő öntözést teszi lehetővé. Mindezek mellett a nedves talaj levegőző képessége is magasabb. Az alacsony vízmennyiség gyakori (naponta, akár többször is) kijuttatásával könnyen szabályozható a pontos vízigény és elkerülhető a túlöntözés és a termőközegből való tápanyag kimosódás. Továbbiakban befolyásolhatóvá válik a termés mennyiség/ minőség reláció. Mindez tovább fokozható akkor, ha a kijuttatott vízzel oldott tápanyagot szállítunk közvetlen a gyökérzónához.

Működése és technikai adatai

A kétféle keresztmetszetben elterjedt (16 és 20 mm átmérőjű) lágy polietilén (LPE) műanyag csöveken alacsony nyomásra nyíló perforációk vannak, amelyek 33 cm távolságban helyezkednek el egymástól, valamint kialakításuk alapján 2l/ó vagy 4l/ó vizet bocsájtanak ki perforációnként.

Az alacsony nyomáson is kiváló működés és a relatív kis mennyiségű vízkibocsájtás miatt, hosszú csepegtető csővezeték telepíthető és hosszú ideig tartó öntözés működtethető.

Csepegtető öntözés előnyei

Célzott vízkibocsájtás és pontos adagolás
Csekély párolgási veszteség, víztakarékosság
Egyszerű és precíz tápanyagszállítás
Alacsony növényegészségügyi kockázat
Magas hatékonyság, minimális energiabefektetés
Hátrányos vízgazdálkodású területeken is működtethető

Felhasználási területek

Ez az öntözési módszer természetesen mindenféle növénykultúra ápolásához és elemi szükségletének a kielégítéséhez alkalmas, ezért igen széles spektrumon terjedt el a felhasználása.

Mezőgazdasági kultúra

Elsősorban a gyümölcsösökben és a zöldségtermesztés területén találkozunk hagyományos csepegtető öntözéssel, de a csepegtető szalagok elterjedése már kiterjed a hagyományos gabonafélék közül például a kukoricára is.

Nem csak szabadföldi felhasználásban találjuk meg a csepegtető öntözőrendszert, hanem fóliás és az üvegházas közegekben is, ahol mérnöki pontossággal megépített berendezések számítógép vezérelt módon kezelik milliméter pontossággal az öntözésre szánt tápoldatos vizet.

Haszon kertek

Igen jelentős mértékben fejlődnek és kezdenek újra divatba jönni a magaságyások a magánkertekben is. Nagy öröm ez, hiszen az egészséges, otthon megtermelt táplálék biztos kiegészítése lehet a család éléskamrájának. A magaságyások öntözéséhez kiváló megoldás a hagyományos csepegtető módszer.

Díszkertek és parkok növényei

Az egyszerűbb csepegtető öntözőrendszer, pontosabban a csepegtető öntözés, mint része egy összetett vagy egyszerű öntözőrendszernek a díszkertek és parkok növénycsoportjainak, sövényeinek, sziklakertjeinek az öntözési struktúrájába is belopta magát, beilleszkedett.

Gyakran fenyőkéreg takarással érünk el magasabb esztétikát, illetve csökkentjük a párolgási veszteséget.

Faiskolai felhasználás

Természetesen, a dísznövényeket árusító, jellemzően kis helyen sok növény típusú faiskolákban is kiváló lehetőséget biztosít a csepegtető öntözőrendszer arra, hogy tömegesen és egyenletesen lehessen növényeket ellátni vízzel és tápanyaggal.

Különböző fajtái

Jelenleg is többféle csepegtető cső, valamint csepegtetés alapján történő öntözési módszer van elterjedve a különböző specifikumokhoz igazodva. Az öntözéstechnika fejlődésével ma már vannak olyan fejlesztések, amelyek idejét múltak, mint például az izzadó cső. Biztos vagyok ugyanakkor abba is, hogy nemsokára még kifinomúltabb öntözési technikák fognak a csepegtető öntözés területén is megjelenni.

Felszíni csepegtető cső

Közvetlen a talajfelszínre elhelyezett, 16 vagy 20 mm átmérőjű lágy cső, amelyen 33 mm távolságban csepegtető perforációk vannak elhelyezve. A talajfelszínen általában rögzítő tüskékkel tarthatók a kívánt pozíciójukban. A dísznövénykertekben általában fenyőkéreg, ritkábban kavicstakarással szoktuk elrejteni.

Földfelszín alatti csepegtető cső

Ez a kialakítású csepegtető cső alkalmas arra, hogy a talajfelszín alá 10-20 cm-re beásható legyen, mivel a perforációi gyökértaszító anyaggal vannak ellátva.

Csepegtető szallag

A földfelszínen, hosszú egyenes szakaszokon, általában mezőgazdasági (kukoricás) körülmények között alkalmazható, perforációkkal ellátott szalag.

Izzadó cső

Manapság már csak ritkán előforduló cső, amely teljes keresztmetszetén volt képes átereszteni a vizet. Innen kapta a nevét, hogy izzadó cső. Jellemzően a díszkertekben alkalmazták.

Szabályozható és fix vízleadású csepegtető elemek

A csepegtetés nem csak a csővezetéken elhelyezett perforációkon keresztül valósítható meg. Sőt! Az igazán precíziós csepegtető öntözőrendszerek különböző vízkibocsájtó elemekkel dolgoznak, amelyeket a szállító csövekre applikálnak és közvetlenül a táptalajba vagy a gyökérzónához irányítanak. Ezek között vannak fix, illetve állítható vízleadású pálcák és gombák.

Beleilleszkedés az öntözőrendszerbe

Általában átfolyás szabályozható szelepekkel szereljük a csepegtető zónákat és gyakran nyomáscsökkentővel. Gyakorlati tapasztalat alapján egy ágon 150 m-nél hosszabb szakaszt nem alakítunk ki. A szakaszok számát a rendelkezésünkre álló vízmennyiség határozza meg.