Fűbetegségek

Amikor a fű gyenge, ritka, és foltos lett, amikor megváltozott a természetes színe, és barna, sárga, esetleg rózsaszín, vattapamacsok vagy más oda nem illő dolgok vannak benne, akkor több mint valószínű, hogy a szeretett gyep beteg.

Ha a gyep szükségletei ki vannak elégítve, akkor nem betegszik meg. A gyep betegségeit hiánybetegségekként foghatjuk fel. Ennek többsége az egyensúlyi állapot megbomlásának következménye. Ha megszüntetjük a betegséget okozó tényezőket, akkor a gyep egészsége újra helyreáll!

Leggyakrabban előforduló betegségek a gyepen

Az alábbiakban segítséget próbálunk nyújtani ahhoz, hogy a kertjében lévő füvesített terület újra szép, üde, és egészséges legyen.

Jellemzően két csoportba sorolhatók a gyepbetegségek a gomba-, és a vírus-betegségek csoportjába. Kulcsfontosságú, hogy beavatkozás előtt helyesen ismerjük fel a probléma okozóját, mert az orvoslásuk különböző lehet.

Tudni kell azt is, hogy számos tünet (szimptóma) utalhat többféle gyepbetegségre, és több betegség is felléphet egyszerre, ilyenkor összetett tüneteket mutatva.

A leggyakrabban előforduló gyepbetegségek:

Gombakörök (Marasmius)

Rozsdabetegségek (Corticium sp.)

Egész évben fertőzhet, főleg magas páratartalom, vagy túlöntözés mellett.

Szimptóma: Kezdetben világosbarna, később sárgás elszíneződés látható. Párás időben a levelén kezdetben rózsaszín, majd egyöntetű piros elszíneződés tapasztalható.

Javaslat: A nyírási magasság csökkentése, gyepszellőztetés – és a gyepfilc vékonyítása, kiegyenlített tápanyag utánpótlás.

Rozsdabetegségek (Puccinia)

Nyáron fertőző, különböző rozsdafajok okozzák.

Szimptóma: Különböző színű, sárga-barna-fekete foltosodás képződik a levélen, amelyen spórák láthatók. A széllel, a fűnyírással, és a talpra ragadva terjed.

Javaslat: A köztesgazda Berberis (Borbolya- szúrós dísznövény fajok) eltávolítása, vagy lecserélése, a felület időszakos kiszárítása, a gyepfelület gyengítésének elkerülése, lomblevelek állandó összeszedése.

Rozsdabetegségek (Ophiobolus)

A talaj meszezése és az egyoldalú tápanyag utánpótlás segíti elő a kifejlődését.

Szimptóma: Kezdetben 5-10cm átmérőjű ovális körök alakulnak ki, melyek a szélükön, bronzos elszíneződést kaphatnak. A betegség előre haladásával a foltok kiterjednek, elhal középen a fű,idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.

Javaslat: Vasszulfát permetezéssel növelhetjük az ellenálló képességét, a tápanyag utánpótlás ésszerűsítése.

Hópenész (Microdochium Gerlachia nivalis)

Jellemzően a hóolvadás után terjed nagyobb területeken, de tavasztól őszig fertőz.

Szimptóma: A levélen fehéres-szürkés-pirosas bevonat tűnik fel, a fertőzés aktív zónájában, kicsi ovális körök melyek 30 cm körülire nőnek majd összeolvadnak.

Javaslat: Kálium és vas alapú trágyák alkalmazása, megelőző vegyszeres permetezés alkalmazása, talajfelület szárítás, a gyepfilc, a lomb, és a nyesedék eltávolítása.

Levélfoltosság (Helmintosporium/Drechslera)

Leginkább a hűvösebb hónapokban, azaz 15-20 C hőmérsékleten fertőz, magas páratartalom mellett.

Szimptóma: A levélen feketére színeződött szélű barnás foltok jelennek meg, melyek a fertőzés előrehaladtával nagyobbak lesznek, a foltok közepe teljesen elhal és sárgára színeződik. Jelentős fertőzés esetén a növény teljesen elhal, és hiányzó foltok keletkeznek a gyepen.

Javaslat: Használjunk magas kálium tartalmú trágyákat, és kerüljük a nitrogén tartalmat. A felületet szárítással, majd lyuggatással kezeljük, és gyepszellőztessünk.

Dollárfolt (Sclerotinia)

Meleg időjárásban és magas páratartalomban jelenhet meg a fertőzés, amit a fűnyíróval, vagy a talpunkkal gyorsan áthordozhatunk. Különösen veszélyeztettek a Poa és Festuca fajták.

Szimptóma: Kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik, amely később kicsit nagyobbá válik. Közelről, a levél szélén fehéres foltok láthatók.

Javaslat: A talajfelszín szárazon tartása, légmozgás beindítása, megfelelően beállított öntözés, és a gyepfilc eltávolítása.

Dollárfolt ( Phytium)

Meleg időkben, nyáron fertőz. Több formában is megjelenhet a gyep korától függően.

Szimptóma: A fű csírázási fázisában a kikelt növény elhal, elszárad a levele, és a talajból könnyen kihúzható. Gyökerét sötétre elszíneződöttnek látjuk. Meglévő gyepeknél az eleinte különálló szürkés foltok összeolvadnak, és nagy fertőzött területekké alakulnak. Ebben a szakaszban a tünetek hasonlóak a szárazság idején tapasztalt jelenségekhez. Viszont az egyes növények alapos megnézésével látható a különbség. Könnyen kihúzható, gyökere sötétre színeződött, miközben a levél szürkés-sárgás árnyalatot kapott.

Javaslat: Reggel öntözzünk, hogy utána gyorsan felszáradjon a levél, egyúttal kerüljük a túlöntözést. Használjunk nagyobb adag káliumot. Ha sűrű a gyepállomány, akkor ritkítsuk gyepszellőztetéssel, csökkentsük a gyepfilcet.

Dollárfolt (Typhula)

Szimptóma: Igazi téli betegség, a fertőzés gyakran a hótakaró alatt terjed el, és csak hóolvadás után vehetők észre a nagyobb kiterjedésű szürke foltok, amelyeken belül a növény elszáradt. Fertőzött gyepekben tavasszal gombostűfejnyi narancssárga pontok figyelhetők meg. A fertőzött felületek többnyire nem halnak el, és a tavasszal a melegek beálltakor regenerálódnak.

Javaslat: Növeljük a kálium mennyiségét, és kerüljük a késő őszi nitrogéntrágyázást. Így ellenállóvá tesszük a gyepet. A fertőzés esetén pedig tavasszal gyepszellőztessünk, és a nyesedéket semmiképpen se hagyjuk rajta. 

Ez a fertőzés pusztulás 12 óra altt jött létre…

A prevenció fontossága!

Egy gombás fertőzés képes akár 48 óra alatt megsemmisíteni az adig csodás és egészséges gyepünket! Ha a gyep megbetegedett, akkor minél előbb szükséges a kezelése! A gombaölő permetszerek rövidtávon segítenek, azonban a talajban lévő hasznos gombákat is elpusztítják, amelyek a talajegyensúly elbillenését okozzák, ami viszont hosszútávon sajnos ismételten a betegséget okozó gombáknak kedvez! 

Mit lehet tenni? 

A helyes válasz a megelőzés!

– A talajegyensúly helyreállítása

– A talajélet visszaállítása

– Tápanyagok folyamatos pótlása

– A betegséget okozó gombák ellehetetlenítése

A megelőzés egy folyamat, nem máról-holnapra jön létre a gyepnek olyan egészséges környezet, amiben roppant ellenállóvá válik és nem betegszik meg. Azonban, ha soha nem lát hozzá és mindig csak a tünetet kezeli, akkor a folyamatok egyre rosszabb irányba fognak haladni és végeredményképpen rengeteg munkával sem lesz még középszerű sem a valaha csodás gyepünk.

A megfelelő környezet létrehozása számos tényezőtől függ, ezért nincs egy olyan pontos időmeghatározás, ami megállná a helyét! Csak, hogy ne hajunk itt egy rejtélyt leírom, hogy „mondjuk” fél év alatt létrehozható.

A talajélet helyreállítása két kezelés után…

Mitől alakulhat ki a gombásodás?

A gyepfelületen jelentkező gombásodások kialakulását és elterjedését három fő körülmény megváltozása, a talaj, a csapadék, a hőmérséklet, valamint a helytelen gyepápolás okozza!

• Talaj

A talaj, összetétele és minősége, valamint a szerkezete, és a tápanyag tartalma, pH értéke és esetleges fertőzöttsége is katalizátora lehet a különböző gomba fajok megjelenésének.

Mára már az intenzíven kezelt gyepfelületek olyan nagy mennyiségben vannak jelen, hogy konkrét iparág fejlődött ki csak a műtrágyázásukra. A folyamatos műtrágyázás, gombaölő szerekkel való permetezés elsavasítja a talajt és nem csak a kártékony, de a hasznos talajalkotókat is kiírtja. Ennek következtében a talajélet lecsökken, és a talajegyensúly felborul.

• Csapadék

A nyári csapadék, illetve jellemzően a nagy mennyiségű, hosszantartó csapadék kifejezetten kedvez a gombás betegségek kialakulásának és tovább terjedésének.

• Hőmérséklet

Amikor a forró napokon az éjszakai hőmérséklet nem csökken le 20 C alá, akkor szinte borítékolható a gombás fertőzés megindulása. Tartós kánikula esetén pedig a kockázat még tovább fokozódik.

• Helytelen gyepápolás

A túl magasra hagyott vagy túl alacsonyra nyírt gyep, a rendszertelen nyírás, életlen késsel való nyírás, a gyepszellőztetések elhagyása, a túlzott műtrágya használat, a tömörödésre hajlamos talaj kezelésének az elmulasztása, a vízelvezetés hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek kisebb-nagyobb mértékben, de biztosan a gombásodás megjelenését segítik elő.

Gombásodást elősegítő körülmények még a kertben

• A hóember, illetve a hókupacok a gyepen
• Ahol megáll a víz a gyepen és csak lassan szivárog el
• Beteg, korhadó fák, korhadó faelemek, földfelszín alatt korhadó gyökerek
• Télire magasan meghagyott gyep
• Túl alacsonyan nyírt gyep
• Nagyon sűrű gyepállomány
• Meleg és nedves tél okozta folyamatos nedvesség a fűszálakon
• Erősen filcesedett gyepfelület

Mit tehetünk, ha már kialakult a gombásodás?

• Lehetőleg szakember bevonásával állapítsuk meg, hogy a fertőzést ténylegesen gomba okozta. A félrekezelés további komoly problémákat okozhat!
• Ki kell szárítani a fertőzött gyepfelületet. Mivel a gombás megbetegedések a vizes közeget kedvelik, ezért meg kell vonni a vizet. Nyári forróság esetén 1-3 nap a megvonási javaslat, míg hidegebb – esetleg csapadékosabb időben – ez 2 hét is lehet.
• A gomba terjedését a gyepfelülettel találkozó eszközök (lombseprű), gépek (fűnyíró), sőt még a cipőnk is terjesztheti. Gombásodást követő használatukkor általános gombaölő szerrel szükséges, hogy lemossuk ezeket.
• A gomba makacs ellenálló képessége miatt célszerű több, 2-5 kezelést is végrehajtani. Azután is folytatva, miután látszólag már célt ért a kezelés. Általában felszívódó és kontakt gombaölőszerek együttes alkalmazásával.
• A meggyógyult felületen érdemes a megelőzésben írt lépéseket elvégezni.

Permetezéssel kijuttatható gombaölőszerek:

Felszívódó szer: Amistar, Signum

Az Amistar elsősorban egy megelőző, széles spektrumon ható, felszívódó gombaölő szer, némi zöldítő hatással.

A Signum inkább már a betegség kialakulása után használatos, felszívódó gombaölő szer.

Kontakt szer: Dithane

Egy felszívódó szert és egy kontakt szert kívánatos összekeverni és kijuttatni a gyepfelületre, lehetőleg kora reggel vagy kora este, amikor nincs közvetlen napfénynek (UV sugárzás) és nagy melegnek kitéve.

Miután lepermeteztük, lehetőség szerint 2-3 napig ne öntözzük és ne nyírjuk, hanem szárítsuk.

Megelőzés

A korokozók alapvetően mindenhol jelen vannak, de a fertőzés bekövetkeztéhez szükséges a gyep ellenálló képességének a csökkenése, és kedvező környezeti feltételek kialakulása az elszaporodásához.

Ezért a gyepbetegségek kialakulásának a legfontosabb hátráltató tényezője a megelőzés!

• A talaj szerkezet javítása

Jellemző, hogy a problémás esetekben a talaj nagyon tömörödött vagy laza. A tömörödés esetén lyuggatással, laza talaj esetén kötöttebb talaj bedolgozásával és hengerezéssel ajánlott a talajszerkezet javítása. A megsüllyedt részeken a feltöltés javasolt.

• A talaj összetétel és minőség módosítása

Az eredeti altalaj megvizsgálása után felülszórásossal lehet az összetételen javítani.

• A tápanyagtartalom pótlása és pH érték kiegyensúlyozás

Számos lehetőség létezik mindkét probléma megoldására, műtrágyázás, meszezés, stb…

• Az öntözés optimalizálása

A legtöbb gombásodás kialakulásánál helytelen öntözési beállításokkal találkozunk! Fontos az öntözés rendszeressége, mennyisége és területi adottságok figyelembe vétele. Meleg nyarak alkalmával kerüljük az éjszakai öntözést!

• A fűmagasság beállítása

A túl hosszúra engedett fű befülledéshez vezethet, ez ideális a gyepfilc kialakulásához, és a gombásodás megjelenéséhez.

A túl alacsonyra nyírt gyep a tövénél sűrűn szerzett sérülések miatt elhal és kiritkul. A ritka és kevés zöld felület miatta a fotoszintézis gyenge.

• Rendszeres gyepszellőztetés

Kora tavasszal és kora ősszel a gyep szellőztetése kötelező! Még jobb, ha ezt még nyáron is megismételjük még egyszer. A gyepszellőztetéssel az elhalt és bomló fűszálak és nyesedék okozta gyepfilcesedést tudjuk felszámolni, ami a talaj levegőzésében és jó vízáteresztő képességében is negatív szerepet játszik.

Kérje INGYENES helyszíni felmérésünket, és KÖTELEZETTSÉGMENTES árajánlatunkat!

Mit fog ebből megtudni?

• Pontosan meddig tart
• Pontosan mi kell hozzá
• Pontosan mennyibe kerül

Pontosan, garanciával, szakmaszeretettel…