Kertépítési tanácsok

A kertépítés helyes munkafolyamatai

A következőkben leírtak általános jellegű kertészeti, kertépítési és ültetési javaslatok. Az elvégezendő feladatok nagymértékben függhetnek az adott körülményektől, és a kert növényeinek fajtájától.

A kertépítés elvégzésének helyes sorrendje, valamint a munkafolyamatok megfelelő időzítése éppen annyira fontos, mint a szakszerű kivitelezés. Vannak viszont, akik saját maguk szeretik szakszerűen elvégezni a munkát a kertjükben. Ők azok, akik tájékozódtak a témában és időt nem kímélve utánajártak a szakma részleteinek.

A kertépítés helyes munkafolyamatai sorrendben a követezők:

A kerttervezés

A megfelelő terv és koncepció elkészítése a munkafolyamatok leírásával.

A meglévő tereptárgyak kiválasztása

A kert területén lehetnek meglévő növények, burkolatok, amik mutatósak és nem akarunk megválni tőlük. Ezek beépülnek a kertépítés során.

A helyszín előkészítése

Ekkor történik a gyomtalanítás, a növények eltávolítása, a szükségtelen talaj kihordása, és az általános előkészületek a kert területén.

A talajmunkák

A kert szintjeinek beállítása, vakondháló lerakása, sziklakertek, burkolatok, pergolák megépítése, illetve a kert meglévő talajának feljavítása.

Az automata öntözőrendszer kiépítése

A csövek lefektetése és a szórófejek precíz elhelyezése. Az öntözőrendszer vízforrásra való rákötése, ami lehet a kert területén vezetékes víz, kút, vagy ciszterna is.

A virágágyások, növénycsoportok, sövények kialakítása

Itt a növények beültetése, valamint az elhatárolásuk történik a kert elemeitől. A növények közti szabad földfelület geotextillel és fenyőkéreggel történő takarása.

Gyepszőnyegezés vagy fűmagvetés

A talaj gondos előkészítése a következő lépés. A felszíni talaj finomítása, a tükör beállítása és a trágyázás után vethető a mag, vagy teríthető a gyepszőnyeg. Mindkét esetben javaslom az automata öntözőrendszer kiépítését. Még a kertépítés előtt célszerű kiválasztani, hogy gyepszőnyeg terítését vagy fűmagvetést, esetleg hidrovetést alkalmazzunk.

Az automata öntözőrendszer beüzemelése

Az öntözőrendszer elindítása és pontos beállítása, a friss kert igényeinek megfelelően.

Mulcsozás, talajtakarás

A növénybeültetéssel és a csepegtetéssel vagy mikro öntözéssel előkészített növényágyások takarása fenyőkéreggel vagy különböző görgeteg kövekkel.

Javítások, változtatások

A kertépítés alatti bármilyen kis hibák kijavítása, kompromisszumok nélkül, ha kell többször is kijavítva, amíg a kert nem az igazi.

Ültetési tanácsok

A szakszerű ültetés nagyon fontos. Ez nagymértékben meghatározza a növények további egészséges növekedését. A helytelen, szakszerűtlen ültetés évekre is visszavetheti a növényeket a fejlődésben, ilyenkor fordul elő az, hogy a már több éve beültetett növényeink, nem fejlődnek és megbetegszenek. Ez nemcsak anyagi kárral jár, és nemcsak a növények elpusztulásához vezethet, de könnyen el is veheti a kedvünket a kerttől és csökkentheti bennünk a kert szeretetét.

Ha nem akar kertépítő szakemberhez fordulni, akkor alaposan tájékozódjon az ültetendő növény igényeiről, és ültetése helyes folyamatáról.

Díszfák ültetése:

Az ültetendő földbe keverjünk szerves trágyát tavasszal, ha a díszfát ősszel akarjuk ültetni. Ha tavasszal akarjuk ültetni, akkor még ősszel keverjük hozzá. Ültetéskor közvetlen bevinni szerves trágyát tilos, csak abban az esetben nem, ha azt a gyökérzettől minimum 30 cm-es föld választja el.

A tavaszi és az őszi kertépítés szezonjában javasolt az ültetése. Ha konténeres kiszerelésben van a növény, akkor megfelelő utógondozással lehet évközben is ültetni. Az őszi ültetés a jobb, mivel a kert talaja általában nedvesebb és így kevesebb öntözés kell. Ilyenkor gyorsabban gyökeresedik, így jobb az eredés. Ha tavasszal ültetjük, és ha az időjárás is engedi, már késő februárban ültessük el.

A szabadgyökerű fiatal fáknak elegendő a 60×60×60 cm-es ültetőgödör, míg a szabadgyökerű parkfáknak és földlabdás díszfáknak az ültetéséhez 80×80×80 cm-es ültetőgödörre van szükség.

Ültetéskor figyeljünk arra, hogy a hajszálgyökerek ne száradjanak ki! Az ültetés mélysége az eredeti gyökérnyak magasságban történjen. Jól tömörítsük a talajt a gyökérzet közé, és iszapoljuk be. Kikarózással 3-4 évig stabilizáljuk.

A kert kiváló díszítőeleme, használjuk bátran a kert kialakítása során.

Díszcserjék ültetése:

A szabadgyökérzetű növények gyökerét vizsgáljuk át, és a sérült részeket távolítsuk el. Ha földlabdás vagy konténeres a növény, akkor a zsákvásznat vagy konténert óvatosan távolítsuk el. Legalább 50x50x50 cm-es gödröt ássunk ki, és ebbe ültessük a növényt úgy, hogy a gyökerek közé tápdús, laza talajt szórjunk. Szerves trágyát közvetlen az ültetéskor ne használjunk, csak ha azt minimum 30 cm-es föld választja el a gyökerektől. Talajtömörítéssel és beiszapolással szorítsuk ki a levegőt a gyökérzet közül. Takarjuk kéreggel, mulccsal, hogy ne száradjon ki. A tavaszi és az őszi szezonban javasolt az ültetése. Tavasszal a hajtásokat nagyjából a felére vágjuk vissza, ezáltal a növény növekedése erőteljesebb lesz.

Örökzöldek ültetése:

Az ültetendő földbe keverjünk szerves trágyát tavasszal, ha az örökzöldet ősszel akarjuk ültetni. Ha tavasszal akarjuk ültetni, akkor még ősszel keverjük hozzá. Ültetéskor közvetlen bevinni szerves trágyát tilos, csak abban az esetben nem, ha azt a gyökérzettől minimum 30 cm-es föld választja el.

A kora tavaszi és az őszi kertépítés szezonjában javasolt az ültetése. Ha tavasszal ültetjük, akkor még a növekedés megkezdése előtt fejezzük be az ültetést. Ha konténeres kiszerelésben van a növény, akkor megfelelő utógondozással lehet évközben is ültetni.

Mielőtt megvásárolnánk a növényt, győződjünk meg róla, hogy a földlabdája ép! Ha nem az, akkor az eredése kétségessé válhat.

Az ültetőgödör nagyságának épp csak valamivel kell nagyobbnak lennie, mint a földlabdának.
Úgy helyezzük be a gödörbe, hogy a növény töve a talajszinttel megegyezzen. Félig temessük be földdel, és iszapoljuk. Amikor beszívta a vizet, akkor újra földdel és vízzel iszapoljuk. Taposni csak a végén szabad.

Készítsünk vízgyűjtőtányért és takarjuk kéreggel vagy mulccsal.

Virághagymák és gumók ültetése:

Az ültetendő virághagymákat és gumókat hűvös, sötét helyen tároljuk. Ha zacskóban van, akkor nyissuk ki, hogy lélegezhessenek. Az ültetés megkezdése előtt a kert talaját 20-25 cm mélyen lazítsuk fel. A hagymákat és gumókat egymástól tetszőleges távolságra ültethetjük, de sokkal jobban mutatnak, ha foltszerűen, telepekbe vannak elültetve. Általános szabály, hogy kétszer olyan mélyre ültessük a hagymákat és gumókat, mint amilyen magas a hagyma vagy a gumó.

Sövénynövények ültetése:

Az ültetés megkezdése előtt vágjuk le a sérült gyökérrészeket, és fél napra áztassuk be a növényeket vízbe. Ezután nagyjából 50 cm széles árokba folyóméterenként 2-5 növényt tegyünk és iszapoljuk jól be. Az ültetést követően legalább 2 hétig naponta öntözzük.

Általános szabály:

Állapítsuk meg, hogy a kiszemelt hely megfelel-e a növényünk számára.
Minden többi növénynél, mint a gyümölcsfák, bokrok, díszcserjék, rózsatövek, fenyőfélék és évelő virágok tárolásánál a gyökérzetet tartsuk nedvesen és huzatmentesen.
A szabadgyökerű növényeknél ültetés előtt kívánatos a gyökérzetet egy éjszakára vízbe tenni.

Vakond – Talpa Europes L.

Mindannyian láttunk már vakondtúrást a mezőn, vagy a vakond természetes életterén. De amikor a saját kert területén látjuk az 5-10 vakondtúrást minden reggel, akkor ökölbe szorul a kezünk. Rettenetes és naponta ismétlődő károkat okoz.

Kedves vakond tulajdonos! Teljesen megértem a problémáját!

Ez a kis állat olyan helyeket kedvel, ahol természetes tápláléka a giliszta, a pajor, a lótücsök és egyéb rovarok nagy számban előfordulnak. Ráismert a kertjére?

Téli álmot nem alszik, egész évben aktív, és munkálkodik is. Hatalmas étvágyát rengeteg munkával csillapítja, tönkretéve a kert füves területeit és a kertépítés örömét.

Védekezés

Mint oly sok mindent, így a vakondot is a megelőzéssel tarthatjuk távol a kert területétől.

Új fű telepítésekor, a talajfertőtlenítéssel védekezhetünk ellene (Amalgerol Prémium), mivel ez elpusztítja a számára fontos táplálékokat. A kertépítés alatt javasolt a fertőtlenített kertépítési föld használata.

A legpraktikusabb dolog a vakondháló! Ára nem túl magas és új fű telepítésekor egyszerű a lerakása. Sok alkalommal használtuk a kertekben és idáig mindig bevált!

Sok jót hallottam a jó minőségű ultrahangos vakondriasztókról is. Ezek vibrációt keltő készülékek, amit a vakond nem szeret.

A vakond természetes ellensége a nyest. Létezik nyestspray, amibe a nyest vizeletét teszik bele. Ezzel a nyestspray-vel kell befújni a vakond járatait a kert területén, és vélhetőleg eliszkol.

Lótetű – Gryllotalpa Gryllotalpa

Másnevén lóbogár vagy lótücsök. Elsősorban gilisztával, rovarokkal, növényi részekkel táplálkozó rovar. Éjszaka aktív, és jól látható módon a talajfelszín közelében ássa járatait.

Akár újnyi gyökereket is elrág, ezzel veszélyeztetve növényeink épségét. Kisebb növényeket kifordít a földből és még a dús, sűrű fűben is komoly károkat tud okozni a kertépítés alatt és után.

Védekezés

Talajfertőtlenítéssel (Buvatox 5G, Arvalin L), illetve fertőtlenített talajcserével védekezhetünk ellene.

Talajjavítás és komposztálás

A talajjavítás célja a kedvezőtlen kémiai és fizikai, egyben biológiai tulajdonságaik miatt csökkent termőképességű vagy terméketlen talajok feljavítása, mezőgazdasági termelésbe és kertépítésbe vonása, illetve termőképességük nagymértékű emelése.

A talajt a szél, a fagy, a víz, azaz a természet erői által szétmorzsolt kőzetrészecskék keverékei alkotják. Ezáltal eltérő szemcsenagyságok alakultak ki, így pedig különféle talajtípusok. A talajösszetétel másik hányadát az állati és növényi maradványok teszik ki a bomlás különböző stádiumában. Alkotóeleme még a víz (nedvesség) és a levegő. A földben élő gombákon és baktériumokon túl gyűrűsférgek, csigák és rovarok biztosítják a növényeknek a kellő feltételeket.

Talajfajták

Öt alapvető talajtípus létezik: homok-, agyag-, mész-, vályog- és tőzegtalajok. Ennek helyes felismerésétől függ, a helyes megmunkálása, valamint az is, hogy milyen összetevőkkel kell javítani a kertépítésben való felhasználásra.

Talajjavítás

Az összes talajtípusnak szüksége van szerves összetevőkre, azaz komposztra és érett istállótrágyára. Nagy mértékű szerves trágya hozzáadás idővel a termőréteg vastagodását fogja eredményezi. Ősszel dolgozzuk a szerves anyagokat a talajba, míg a növekedés stádiumában mulcsrétegként terítsük a növények közé. Ezáltal a laza talajok víztartó képességét növeljük, a túl kötött talajt lazítjuk, egyben a felhasznált tápanyagok visszapótlásáról is gondoskodunk a kertben.

Trágyafélék alkalmazása

A legjobb az érett istállótrágya. Ha nem tudunk szerezni, akkor megfelel a komposzt is. Kiemelkedően jó a gilisztakomposzt, ami még olyan anyagokat is tartalmaz – kovasavat, aminosavat, enzimeket -, melyek jelenléte megelőzi a betegségeket. Ezek serkentik a gyökérnövekedést is, ezért nagyon hasznosak a kertépítésben. A kiegészítő anyagok a gombatrágya, a tőzeg és a tönköly jó talajlazítók, de tápanyagokat gyakorlatilag nem tartalmaznak.

Komposzt

Komposzt bevitelével jelentős mennyiségű szerves anyag kerül a talajba, ami lazítja, és vízmegkötését javítja. Kiemelkedően jó a gilisztakomposzt, ami még olyan anyagokat is tartalmaz – kovasavat, aminosavat, enzimeket -, melyek jelenléte megelőzi a betegségeket. Ezek nagyon fontos jellemzői a kertépítésre alkalmas, egészséges talajnak. A homoktalajoknál a komposzt felhasználása megköti és tárolja a gyorsan elszivárgó vizet. Használatát javasoljuk a kert egész területén, és a kertépítés, valamint a talajjavítás során.

Fontos tudni!

A zöldséghulladékok, a gyepnyiradék, a levelek és az egynyáriak gazdagok tápanyagokban. Ezeket nem szabad egyből beásni a talajba, mert a lebontó baktériumoknak nitrogénre van szükségük. Ezt a többi növénytől elvonva, a földből veszik fel. Így a növények hamarosan hiánytüneteket mutathatnak, lerontva ezzel a kert összképét.

A komposztálás

A meleg hónapokban a komposzt felülete kiszáradhat, ezért az öntözése ajánlatos.
Több komposztstarter is kapható, ezek beindítják a komposzt érését, de nem feltétlenül szükségesek. Őszre megérik a komposzt, de nem feltétlen éri el az ideális barna és morzsalékos szerkezetet. Ez nem probléma, mert ősszel mulcsként is felhasználható a kert több pontján.

NEM komposztálható:

A beteg, vagy kártevőkkel teli növények.

A főtt konyhai hulladék.

A tarackos évelő gyökere.

Öntözőrendszer

Az automata öntözőrendszer periodikus és egyenletes öntözése végett, a talajjavítás egyik fontos tényezőjévé vált. Országunk éghajlata miatt a talajkiszáradás gyakori probléma. Ilyenkor a talajban lévő lebontó baktériumok elpusztulhatnak, visszahúzódhatnak. A szél és a különböző eróziós folyamatok könnyen kikezdik az értékes talajfelszínt. Növényeink megfelelő öntözés mellett, nem tudják felszívni a talajban oldott tápanyagokat.

Ez a berendezés ma már nem luxuscikk! Ne hagyják ki a kertől!

Fontos tudni!

Növényeinknek különböző oldott tápanyagokra is szükségük van nemcsak az öntözésre. Amikor csak az öntözővizet pótoljuk, és nem foglalkozunk a makro- és mikroelemek pótlásával, akkor növényeink hiánytüneteket mutathatnak, amelyek a kijuttatott víz mennyiségének növelésével egyre inkább fokozódhatnak. Fontos az, hogy az öntözőrendszer által öntözött növényeinket és a gyepünket rendszeresen lássuk el megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyaggal.