Virágom, virágom… de milyen?

Igen ám, de milyen? És mennyi? És kell az nekem egyáltalán?

Megannyi kérdés, amire a kert kialakításán töprengő kerttulajdonos találkozik.

Erre egy kerttervező tudja a választ. Tudja, ha még egy csomó kérdésre választ kap előbb.

Mert, hogy az ő munkája -csak súgom, hogy hivatása, mert mániákus mind- az, hogy eldöntse és kiválassza azokat a növényeket, melyek beültetésre kerülnek a kertünkbe. Nem fog ferde szemmelnézni akkor sem, ha a virágokat messzire el szeretnénk kerülni és kizárólag örökzöldekkel szeretnénk telerakni a kertet, de nem ijed meg attól sem, ha mindig szeretnénk valami virágzó és esetleg illatozó szépséget látni, akárhányszor kilépünk a házból.

Ennek összehangolása meglehetősen összetett feladat. Nézzük milyen információkra van hozzá szükség:

  1. Mennyire kedveli a napot egy-egy nekünk tetsző faj?

Ha kirakom a napra az árnyéktűrő tűzesőt, az első májusi tűző napon fog ropogósra égni. Ha viszont a napfénykedvelő díszfüveket árnyékba tesszük, sok virágzatra ne nagyon számítsunk! Ezt a kerttervezés során a tervező modellezi úgy, hogy lássa az összes árnyékot, mely végigvonul 24 óra alatt a kerten. Előfordul, hogy a két végletes igényű növény kerül szorosan egymás mellé, mert egy fal vagy tereptárgy árnyéka így határozza meg.

  1. Milyen talaj pH-t kedvel?

A savanyú talajt kedvelők és a mésztűrők is szép számban ontják a virágokat, de a talaj savassága vagy lúgossága olyan mértékben el tudja lehetetleníteni az életüket, hogy a biztos pusztulás vár rájuk.

Ezt érdemes egy gondos tervezéssel megelőzni, ami nem csak a növényeket óvja, de a pénztárcánkat is a felesleges költségektől, amit a növények újbóli megvásárlása generál.

  1. Melyik milyen magasra nő?

Ha az ágyásban hátra kerül az alacsony, akkor virágozhat ő, amilyen gazdagon csak tud, nem fogunk látni belőle semmit. Persze itt is lehetnek trükkös helyzetek, hiszem az évelőknél előfordulhat, hogy ugyan kisebb a hátsó, de az virágzik először és mire az elé ültetett nagyra növő egyáltalán előbukkan, addigra már réges-régen elvirágzott és nem is baj, ha takarásban vannak a nem túl nagy díszítő érkékkel bíró levelei. Itt persze azért a fényigényeket is figyelni kell, ha nem is egy építmény, hanem egy másik növény az árnyékot adó.

  1. Milyen színűek?

Amikor az első olyan kertet terveztem, ahol meghatározott volt, hogy kizárólag egy színű virágok lehetnek benne, akkor nagyon csodálkoztam. Hiszen olyan sokszínű a választék, olyan nehéz (szerintem) választani közülük. Kár leszűkíteni ezt egyetlen színre. De belegondolva miért is ne lehetne csupa fehér vagy más színű kertünk?

Nagyon mutatós lehet még a területenként néhány színre korlátozott ágyás, ahogy balkonládák esetében is megszokott. Vagy akár a havonta más-más, de mindig egyszínű kert.

  1. Mikor virágzik?

A legtöbb növény virágzási ideje -időjárástól függően- kb. 1,5 hetes pontossággal prognosztizálható.

Így tudjuk például, hogy a levendula első virágai a sásliliom első virágaival mindig egy időben jelennek meg. Gyönyörű kontrasztot adnak egymásnak, érdemes egymás mellé ültetni őket, mert ugye a fény és vízigény, valamint a talaj pH-ja is stimmel. Számos ilyen párosítást ismerünk, a kerttervezők számára ez rutin feladat, hiszen bőséges növényismerettel rendelkeznek.

Ha mindezek összhangban vannak, akkor egy hosszú távon is fenntartható, csodálatos virágos kertünk lesz, amiben még nagyon sokáig örömünket fogjuk lelni.

Kertjeinket a Bokréta Garden kerttervező stúdió tervezi!